Amikor én cégalapításon gondolkodtam az volt számomra a fő kérdés, hogy vajon jókor akarok-e ebbe belevágni. A tervek és a célok mindig is ott voltak a fejemben, de a jó gondolatok puszta ténye nem jelenti azt, hogy készen is áll az ember egy ekkora mérföldkő megtételére.
Bevallom őszintén, hogy én több éven át érlelgettem magamban a cégalapítás gondolatát, mire eljutottam oda, hogy tettekre váltottam a szívem mélyén mindig is meglévő vágyat arra, hogy egyszer saját vállalkozásom lesz.
Úgy hiszem, hogy ezen a területen is mindenki más, van, akiknek olyan veleszületett érzéke van erre, hogy ahogy kijön a gimiből (vagy még hamarabb) már vállalkozik is. Van azonban olyan ember is, akiben csak a divat miatt él a vágy arra, hogy saját vállalkozása legyen, de amúgy egyáltalán nem rendelkezik a kellő képességekkel arra, hogy irányítson másokat, vagy hogy önálló gazdasági tevékenységbe kezdjen, ellenben nagyon virágzó karriert futhatna be alkalmazottként. Nekem úgy hiszem, hogy egy köztes kategóriában osztottak szerepet. A cégalapítás gondolata felvillanyozott, de tudtam, hogy bizonytalan lennék, ha szakmai tapasztalat és tanulmányi háttér nélkül csapnék bele a lecsóba. Ezért érdeklődési területemnek megfelelően képeztem magamat, állást vállaltam egy számomra releváns területen, igyekeztem mindent kihozni magamból, amit csak lehetett. Emellett olyan dolgokat is tanultam, melyek szintén fontosak voltak a cégalapítás szempontjából, de nem hittem, hogy ezt fejlesztenem kellene magamban. Mondjuk alázatot, szorgalmat, vezetői képességeket sajátítottam és lestem el.