Az a kérdés, hogy miért éltek olyan sokáig az emberek az emberiség korai történelmében, ahogyan azt a 1Mózes 1–10 leírja, annak a fordítottja, hogy miért évezredek óta csak 70 vagy 80 évet élnek az emberek, szemben a több száz évvel. Természetesen az is a fordítottja, hogy miért haltak meg millió számbanl az emberek 5 éves korukban vagy 45 éves korukban. Más szavakkal, a halandóság kérdése ebben a világban hatalmas ellentétben áll nemcsak az örök élettel, hanem a 900 év megélésével is. Na, mi újság? Ez a kérdés.
Az 1. Mózes 5. fejezetében Ádám 930 éves koráig él; fia, Seth, 912 évig; Seth fia, 910 évig; Metuzaláh, a legidősebb, 969 évig; és Noé, 950 évig. Aztán az özönvíz után Noé fia, Sém 600 évet él; fia, 438 évet; majd Sélah, 433 évet; majd Peleg, 239 évet; majd Terah, Ábrahám atyja, 148 évet. Aztán a pátriárkák kora: Ábrahám, 175 év; Izsák, 180 év; Jákob, 147 év. Aztán a négyszáz éves egyiptomi rabság után: Mózes, 120 év; Józsué, 110 év. És amikor eljutunk a királyok időszakához, Dávid 70 évesen, Salamon 80 évesen halt meg.
Ahol a halál uralkodik
Nos, amennyire látni, a Biblia nem mondja ki kifejezetten, miért rendelné el Isten, hogy a korai emberiség ilyen sokáig éljen, de azt gondolom, hogy ha elgondolkodunk azon, hogy mit mond a Biblia a rövid élet okairól, akkor utalásokat találhatunk arra, hogy miért éltek a korai nemzedékek ilyen sokáig. A Teremtés történetéből az 1Mózes 1–3-ban és a Róma 5: 12–14-ben tudjuk, hogy a halált nem a tökéletes világ részének szánták, a bűn belépett volna a világba – és ezzel együtt a halál is. A halál Isten figyelmeztetése volt az engedetlenség büntetéseként (1Mózes 2:17). Ezért a halál jelenléte a világon nem az eredeti, tökéletes teremtés természetes része, hanem a bukott teremtés része. Ez büntetés.
Az élet pára
Most, ha megkérdezzük, mi ennek az isteni ítéletnek a célja, a válasz legalább részben az, hogy tudatosítsuk bennünk, hogy a bűn szörnyű. A bűn nagy felháborodást jelent Isten ellen és az élet rövid, az örökkévalóság hosszú, és bölcsességre van szükségünk ahhoz, hogy tudjuk, hogyan kell az örökkévalósághoz képest ilyen kevés idővel a földön gondolkodni és együtt élni.
Isten célja az élet rövidségében a világra nézve az, hogy minden temetésen – milliószor több millió temetésen – trombitaszó hallatszik: „Nézz félre. Nézz el ettől a halandó élettől. Nézz el a bűn, a romlás és hiábavalóságtól e bukott világban. Keresd meg a részed, a reményt és kincset ezen a világon kívül. Nézz Istenre. Nézz Krisztusra. Nézd az evangéliumot.”
Ez a halálozás lényege.
Fordított átok
Mit mondhatunk tehát azoknak az első embereknek a rendkívül hosszú élettartamáról, amelyek a Genezis 1–10-ben szerepelnek? Miért éltek 900 évet? Talán van értelme annak, hogy meghallgassák Jákob pátriárkát, mielőtt meghalt. Azt mondta a Genezis 47: 9-ben:
A tartózkodásom éveinek napja 130 év. Kevés és gonosz volt életem éveinek napja, és nem érték el apáim életének napjait, a tartózkodásának napjaiban. (egyedi fordítás)
Tehát a javaslatom az, hogy Isten megadta ezeket a hosszú életeket, hogy mi, visszatekintve, láthassuk, honnan estünk el. Más szóval, ezek a hosszú életek azt tanúsítják, hogy a halál nem volt a tökéletes teremtés része. Isten tanulságként megmutatta, hogy az élet, nem pedig a halál volt a terve és a mi részünk a teremtésben a kezdetekkor. Tehát ezen első emberek hosszú élete tanúskodik arról, hogy mennyire rövid az életünk, és hogy Isten kezdeti és jövőbeli tervezése az élet – valóban az örök élet.